Igen, a sokadik ilyen történetet is meg kell osztanunk veletek, annyira lelkesítőek ezek a példák. Nincs lehetetlen, csak akarni kell, sohasem túl késő – erre újabb igazolás a palermói egyetem frissen diplomázott hallgatója. Amikor Giuseppe Paterno-ról, a kilencvenhat évesen lediplomázott férfiúról írunk, bátran használhatjuk ezeket az elcsépelt fordulatokat, akár még azt is, hogy életünk utolsó napjáig van mit tanulnunk és érdemes is. Maga Giuseppe ezt így gondolta, és neki lett igaza.
A vasúttól vonult nyugdíjba évtizedekkel ezelőtt, a második világháborúban pedig a haditengerészetnél szolgált. Három éve határozta el, hogy valóra váltja régi álmát (lám-lám, egy újabb közhely): történelmet és filozófiát fog hallgatni az egyetemen. Szegény szicíliai családban nőtt fel, nyilván nem volt akkor lehetősége beiratkozni az egyetemre, amikor jómódú kortársai ezt megengedhették maguknak. A Reuters egy kis videóinterjút is készített a tiszteletre méltó Giuseppével, aki elmesélte, hogyan jutott el a diplomáig. Régimódi írógépet használt és valódi, kézbe vehető könyveket. Majdnem minden nap éjfélig tanult, tiszteletre méltó kitartással. Az eredményes vizsgákról szóló okmányt kilencvenhat éves korában vehette át, a család nagy megkönnyebbülésére. Fia, Ninni, aki maga is az iskolapadot koptatja újra, túl a hatvanon, elárulta, hogy az egész család nagyon izgult a nagypapa sikeréért. „Lássuk, képes vagyok-e rá” – mondogatta az elején Giuseppe. Kíváncsi volt rá, hogyan reagálnak a tanárai egy ilyen koros hallgatóra, ami nyilván szokatlan volt számukra. Az új koronavírusjárvány is nehezítő körülmény volt, ám végül győzedelmeskedett a kitartás. Követheti példáját bárki, ne keressük a kifogásokat!
Forrás: https://aleteia.org/2020/08/19/italys-oldest-student-graduates-university-at-96/
DP
